A Beszámoló mintatárat csak
„átlapoztam”, de fenomenális, amit alkottatok. Nem
is tudom, hová tettem a szemem, hogy nem korábban fedeztem fel
az oldalatokat.És igen: nagyon büszkék lehettek rá!...
Nekem egy bonyolultabb beszámoló készítő programom van, de
annak a kieg.mellékletével nem boldogulok. Barátnőm a ti
programotokkal dolgozik és felhívta figyelmemet rá. Tényleg
szenációs a programotok. Ezért döntöttem a Cégiránytű
mellett.
Köszönöm a beszámoló sémát,
remekül tudtam használni!!! További sikeres munkát kívánok
Nektek!
Nagyon köszönöm, már dolgozom is vele. Nagyon szép munka!
Minden rendben, nagyon
korrekt a cég - ezúton is köszönjük a gyors éspontos
"szállítást"!
Véleményem szerint a mintatár, annak szerkezeti-, kezelési
logikájának megismerését követően jól hasznosítható. Mi már
ennek segítségével az elektronikus beszámolónkat letétbe
helyeztük, illetve közzé is tettük.
Beszámoló mintatár
Segédlet az Éves beszámoló, illetve
az Egyszerűsített éves beszámoló gyors, szakszerű
elkészítéséhez.
Ez nem egy táblázat, hanem egy
hatékony segítség a beszámoló összeállításához. A 2012. évről szóló beszámolóhoz
aktualizálva.
Több ezer beépített képlet segíti a
leltár, mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet,
cash-flow összefüggések összehangolását, egymásra épülését. A
közzétételhez szükséges PDF formátum néhány kattintással
előállítható.
A
cegiranytu.hu számos
ingyenes és kedvező árú információs termék elérését teszi
számodra elérhetővé.
E termékeket a törvényi változások, illetve a felhasználói
észrevételek figyelembe vételével, lehetőség szerint
folyamatosan frissítjük.
Ezen az űrlapon csak a
Beszámoló mintatár megrendelésére van lehetőség!
Amennyiben más termékre van szükséged, úgy látogasd meg a
cegiranytu.hu főoldalát, vagy nézd át a jobboldalon elhelyezett
terméklistát.
Ha kérdezni szeretnél, akkor látogasd meg a
Cégiránytű tanácsadó oldalunkat.
Hozzáférési adataidat nálunk biztonságban
tudhatod. Harmadik személynek semmilyen körülmények között nem
adjuk át, kivéve, ha erre bennünket jogszabály
kötelez!
Az egyik legdrágább kincsünk az idő! Nem mindegy, hogy
„szerszámok” nélkül állunk neki egy számítást
elvégezni, vagy igénybe veszünk előre jól átgondolt és
kidolgozott segéd eszközöket, amelyek a törvény által előírt
feltételek szerint elvégzik helyettünk a munka oroszlán
részét.
A cegiranytu.hu által kifejlesztett segédlet beépített
képletekkel és magyarázatokkal kínál megoldást a feladat
elvégzéséhez.
Ügyfeleink mondták:
Nekem egy bonyolultabb beszámoló készítő programom van, de
annak a kieg.mellékletével nem boldogulok. Barátnőm a ti
programotokkal dolgozik, felhívta figyelmemet rá. Tényleg
szenációs a programotok. Ezért döntöttem a cégiránytű
mellett...
Nem találok szavakat erre a mai világban egyre fogyatkozó
bizalomra, melyet részedről (részetekről) tapasztaltam. Alig
hittem a szememnek, mikor megláttam, hogy még kifizetése előtt
elküldtétek a mintatárat....
Megláttam oldalatokon a mintatárat. Megtetszett, amit
írtatok róla, ezért kitöltöttem a megrendelő lapot és
megnyomtam a „Kérem a beszámoló mintatárat” gombot.
Nemsokára érkezett egy visszaigazoló üzenet, amelyben arról is
olvashattam, hogy sürgős esetekben vegyük fel veletek a
kapcsolatot. Az interneten keresztül elindítottam az átutalást,
majd bemásoltam a levelezőmbe az utalás bizonylatát és
elküldtem, azzal az SOS megjegyzéssel, hogy ha lehetséges,
akkor én szeretném ezt azonnal megkapni. Néhány percen belül
már a számítógépemen volt a mintatár. Azonnal neki fogtam
feltölteni a főkönyvből az adatokat. Estefelé járt már. Egy fél
órám ráment a beszámoló mintatárral való ismerkedésre. Aztán
felgyorsultak az események. A leltárívek gyors egymásutánban
elkészültek. Megtapasztalhattam, hogy a leltárral párhuzamosan
a mérleg is elkészül. Bár fáradt voltam, mégis úgy döntöttem,
hogy az értékcsökkenési táblát és az eredmény kimutatást még
kitöltöm. A számomra "nem szeretem munka", a kiegészítő
melléklet összeállítása marad holnapra.
Másnap, amikor a folytatáshoz leültem a számítógép elé és
megnyitottam a kiegészítő melléklet munkalapot, nem hittem a
szememnek. A kiegészítő melléklet gyakorlatilag készen
állt!...
Délben kaptuk meg e-mailben a beszámoló mintatáratokat. A
munkaidő végére elkészült a beszámolónk. Valóban nagy
segítséget jelentett. Arra is rá kellett jöjjünk, hogy az előző
éveink beszámolói hagynak maguk után némi kívánnivalót...
A Beszámoló mintatárat csak „átlapoztam”, de
fenomenális, amit alkottatok.
Nem is tudom, hová tettem a szemem, hogy nem korábban
fedeztem fel az oldalatokat.
a PayPal fizetési lehetőség is rendelkezésedre áll (itt bankkártyával is
fizethetsz!):
Banki átutaláshoz, vagy csekkes
fizetéshez (rózsaszínű postai utalvány) a felhasználási
feltételekben találsz útmutatást. Adatainkat az oldal alján is
megtalálod.
1. § Ez a törvény meghatározza a hatálya alá tartozók
beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló
összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket,
az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra
hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó
követelményeket.
Beszámolási kötelezettség
4. § (1) A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és
jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően,
e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott
beszámolót köteles – magyar nyelven – készíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolónak megbízható és
valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak
összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi
helyzetéről és tevékenysége eredményéről.
(3) A törvényben előírtakon túlmenő, további információkat
kell a kiegészítő mellékletben megadni, amennyiben e törvény
előírásainak alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése
nem elegendő a megbízható és valós összképnek a mérlegben, az
eredménykimutatásban történő bemutatásához.
(4) A törvény előírásaitól csak abban a kivételes esetben
lehet – a könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú
nyilatkozata mellett – eltérni, ha az adott körülmények
mellett e törvény valamely rendelkezésének alkalmazása
[ideértve a (3) bekezdés szerint a kiegészítő mellékletben való
bemutatást is] nem biztosítja a (2) bekezdés szerinti
megbízható és valós összképet. Minden ilyen eltérést közölni
kell a kiegészítő mellékletben, bemutatva annak indokait,
valamint az eszközökre-forrásokra, a pénzügyi helyzetre és az
eredményre gyakorolt hatását is.
(5) A törvény előírásaitól való (4) bekezdés szerinti
– kivételes esetekre vonatkozó – eltérés nem
eredményezheti azt, hogy a bemutatott összkép ellentétes az
Európai Közösség e jogterületre vonatkozó irányelveiben
foglaltakkal, illetve nem lehet olyan számviteli eljárás
eredménye, amelynek alkalmazása nincs összhangban azokkal.
5. § Az államháztartás szervezetei beszámolási
kötelezettségét, a beszámolót alátámasztó könyvvezetési
kötelezettségét, a beszámolás és a könyvvezetés során
érvényesítendő sajátos fogalmi meghatározásokat – e
törvény alapján és az államháztartási törvényben foglaltakra
figyelemmel – kormányrendelet szabályozza.
6. § (1) A Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézet, a pénzügyi
vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a biztosítóintézet
könyvvezetésének és éves beszámolókészítésének sajátosságait
kormányrendelet szabályozza.
(2) Az egyéb szervezet beszámolási
kötelezettségének, beszámolót alátámasztó könyvvezetési
kötelezettségének sajátosságait a vonatkozó külön jogszabály és
e törvény alapján kormányrendelet szabályozza.
(3) A gazdálkodó, illetve a természetes személy által
alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény
könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét – e
törvény és a vonatkozó külön jogszabály rendelkezései
alapulvételével – a létrehozó szervezet állapítja meg
azzal, hogy a létrehozott szervezetet – jogi
személyiségének megfelelően – a 3. § (1) bekezdése
2–4. pontjai szerinti szervezetek közé kell
besorolnia.
(4) A gazdálkodónak a könyvvezetés és a beszámolókészítés
során alkalmaznia kell a külön rendelettel kihirdetett,
hatályos magyar számviteli standardokat.
Az
egyéb szervezetek beszámoló mintáját itt tudod
elérni:
7. § (1) Az 5–6. §-ban hivatkozott
kormányrendelet a megjelölt szervezetek tekintetében azokat a
sajátos szabályokat tartalmazhatja, amelyek – egyéb
jogszabályi előírásokból következően – eltérnek a törvény
17–158. §-aiban előírt szabályoktól, de nem ellentétesek
a törvény alapelveivel. A kormányrendelettel nem érintett
törvényi előírásokat az 5–6. §-ban megjelölt
szervezeteknél – a kormányrendeletben meghatározott
sajátosságokon túlmenően – alkalmazni kell.
(2) A törvény 17–158. §-aiban foglaltakat a
kormányrendelet előírásai figyelembevételével kell alkalmazni
az 5–6. §-ban hivatkozott kormányrendeletben megjelölt
szervezeteknek is.
7/A. § A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi
fióktelepe alapítására, működésére és megszűnésére – ha e
törvény, illetve más jogszabály eltérően nem rendelkezik
– e törvény vállalkozóra vonatkozó szabályait kell
megfelelően alkalmazni.
8. § (1) A beszámoló
formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg
főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek
határértékeitől függ.
(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámoló lehet:
a) éves beszámoló,
b) egyszerűsített éves beszámoló,
c) összevont (konszolidált) éves beszámoló,
d) egyszerűsített beszámoló.
(3) A gazdálkodónak a (2) bekezdés szerinti beszámolót
kettős könyvvitellel kell – a (4) bekezdésben foglalt
kivétellel – alátámasztania.
(4) Egyszeres könyvvitellel alátámasztott – a (2)
bekezdés d) pontja szerinti – egyszerűsített beszámolót
készíthet a gazdálkodó, ha azt e törvény vagy az 5–6.
§-okban hivatkozott kormányrendelet lehetővé teszi.
(5) A gazdálkodó legfőbb irányító (vezető) szervén,
ügyvezető szervén és felügyelő testületén belül a tagok
együttes kötelezettsége – a külön jogszabályban
meghatározott hatáskörükben eljárva – annak biztosítása,
hogy az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló és az
összevont (konszolidált) éves beszámoló [ideértve a 10. § (2)
és (3) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardok
szerint elkészített összevont (konszolidált) éves beszámolót
is], valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és
nyilvánosságra hozatala e törvény előírásainak megfelelően
történjen.
9. § (1) Éves beszámolót és üzleti
jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt
vezető vállalkozó, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.
(2) Egyszerűsített éves beszámolót
készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha
két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a
következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik
kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot,
b) az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot,
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50
főt.
(3) A (2) bekezdés előírásait a nyilvánosan működő
részvénytársaság, az anyavállalat, valamint az olyan
vállalkozó, amelynek kibocsátott – a 3. § (6) bekezdés
2–3. pontja szerinti – értékpapírjai tőzsdei
kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már
kérelmezték, nem alkalmazhatja.
(4) Anyavállalatnak nem minősülő konszolidálásba bevont
vállalkozás abban az esetben készíthet a (2) bekezdés szerint
egyszerűsített éves beszámolót, ha nyilvántartásai alapján
biztosítani tudja az összevont (konszolidált) éves beszámoló
összeállításához szükséges információkat az anyavállalat
részére.
(5) Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál – a (2)
bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazásakor –, ha az
üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek
az éves nettó árbevétel adatai hiányoznak vagy csak részben
állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható éves nettó
árbevételt és – ha van – a megelőző (első) üzleti
év éves (éves szintre átszámított) nettó árbevételét kell
figyelembe venni. Az előbbiekben foglaltak megfelelő
alkalmazásával kell eljárni a (2) bekezdés a) és c) pontja
tekintetében is.
(6) Egyszerűsített éves beszámolóját – saját
választása alapján – a 98/A. § szerinti sajátos módon is
elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség
nélküli gazdasági társaság, korlátlan mögöttes felelősséggel
működő egyéni cég, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg
fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték
közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi
határértéket:
a) a mérlegfőösszeg a 65 millió forintot,
b) az éves nettó árbevétel a 130 millió forintot,
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10
főt.
(7) A (6) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves
beszámoló választása esetén a gazdasági társaság és az egyéni
cég a választásától mindaddig nem térhet el, amíg a választás
feltételeinek megfelel.
10. § (1) Összevont (konszolidált) éves
beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is
köteles készíteni – a 116–117. §-ban foglaltak
kivételével – az a vállalkozó, amely egy vagy több
vállalkozóhoz fűződő viszonyában a 3. § (2) bekezdésének 1.
pontja értelmében anyavállalatnak minősül.
(2) A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló
1606/2002/EK rendelet 4. cikke hatálya alá tartozó vállalkozó
az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének azzal tesz eleget,
hogy a rendeletben foglalt eljárás alapján az Európai Unió
Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett nemzetközi
számviteli standardoknak megfelelően állítja össze az összevont
(konszolidált) éves beszámolóját. A vállalkozó a kihirdetett
nemzetközi számviteli standardokban nem szabályozott kérdések
tekintetében e törvény előírásait köteles alkalmazni, a
kihirdetett nemzetközi számviteli standardokkal összhangban.
(3) A (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó vállalkozó az (1)
bekezdés szerinti kötelezettségének azzal is eleget tehet, ha a
(2) bekezdés szerint kihirdetett nemzetközi számviteli
standardoknak megfelelően állítja össze az összevont
(konszolidált) éves beszámolóját azzal, hogy a kihirdetett
nemzetközi számviteli standardokban nem szabályozott kérdések
tekintetében e törvény előírásait köteles alkalmazni, a
kihirdetett nemzetközi számviteli standardokkal
összhangban.]
(4) Ahol e törvény, illetve más jogszabály összevont
(konszolidált) éves beszámoló kifejezést használ, ott azon a
(2) és (3) bekezdés szerinti, az Európai Parlament és a Tanács
a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 2002.
július 19-i 1606/2002/EK rendelete előírásainak megfelelően
összeállított összevont (konszolidált) éves beszámoló is
értendő.
IX. Fejezet
NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ÉS KÖZZÉTÉTEL
Letétbe helyezés
153. § (1) A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe
bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület
által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves
beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói
záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó
független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az
adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott
üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó
napjáig letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal
(szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves
beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót
felülvizsgálta.
Közzététel
154. § (1) Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó
(ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi
fióktelepét is) köteles az éves beszámolót, illetve az
egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén
a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának
elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel
együtt közzétenni.
(3) Ha a vállalkozó közzétett éves beszámolóját, illetve
egyszerűsített éves beszámolóját könyvvizsgáló nem ellenőrizte,
vagy kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló a záradék
megadását elutasította, akkor a vállalkozó az általa
elkészített éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves
beszámoló mérlegén, eredménykimutatásán, kiegészítő mellékletén
(ezek minden egyes példányán) köteles feltüntetni a következő
szöveget: ,,A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek
alátámasztva.''
(5) A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák
esetén a már közzétett – az adott üzleti évet megelőző
üzleti évre vonatkozó – éves beszámolót, egyszerűsített
éves beszámolót ismételten közzé kell tenni. Az ismételten
közzétett éves beszámolóban, egyszerűsített éves beszámolóban a
jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott, az ismételt
közzétételt megelőzően közzétett üzleti év
a) mérlegének záró adata mellett az ellenőrzés
megállapításainak ezen eszközök és források értékét összevontan
módosító összegeit,
b) eredménykimutatásának tárgyévi oszlopának adatai mellett
az ellenőrzés megállapításainak az előző év(ek) eredményét
érintő értékeit összevontan
kell feltüntetni.
(6) Az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló
ismételt közzétételéhez is szükséges – kötelező
könyvvizsgálat esetén – a könyvvizsgálói záradékot vagy a
záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független
könyvvizsgálói jelentés, a jóváhagyásra jogosult testület elé
terjesztés, továbbá a jóváhagyást követő 30 napon belül –
a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó esetén – a letétbe
helyezés. Nem kell a megelőző üzleti év éves beszámolóját,
egyszerűsített éves beszámolóját ismételten letétbe helyezni és
közzétenni, ha az erre nyitva álló határidő letelte előtt az
adott üzleti évi éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló
letétbe helyezése és közzététele megtörtént és annak mérlegében
és eredménykimutatásában a lezárt korábbi üzleti év(ek)re
vonatkozó módosítások külön oszlopban bemutatásra kerültek.
(7) Közzétételi kötelezettségének – ideértve az
ismételt közzétételt is – azzal tesz eleget a vállalkozó,
a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha
az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az
anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámoló egy
eredeti vagy egy hiteles másolati példányát, kötelező
könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék
megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói
jelentéssel, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági
cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti
elektronikus űrlappal együtt a céginformációs szolgálatnak
megküldi a kormányzati portál útján. Az elektronikus űrlapot a
céginformációs szolgálat továbbítja az állami adóhatóság
felé.
154/B. § (1) A vállalkozó (ideértve az anyavállalatot és a
külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) a
153–154/A. §-okban foglalt letétbe helyezési és
közzétételi kötelezettségének – a cégnyilvánosságról, a
bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény
vonatkozó előírásainak figyelembevételével – elektronikus
úton tesz eleget.
(2) A vállalkozó az éves beszámolónak, az egyszerűsített
éves beszámolónak, az összevont (konszolidált) éves
beszámolónak a céginformációs szolgálat részére a kormányzati
portál útján történő (1) bekezdés szerinti megküldésével
egyidejűleg teljesíti mind a letétbe helyezési, mind a
közzétételi kötelezettségét.
2003. évi XCII. törvény az
adózás rendjéről
Mulasztási bírság
172. § (1) A (2) bekezdésben foglalt eltéréssel a
magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer
forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha
e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve
könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat
az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket,
nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően
vezeti, a számviteli törvény alapján összeállítandó
szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, a 174/A. §-ban
meghatározott esetben, továbbá, ha a közzétett beszámolója a
beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem
tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a
beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek
elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerűség határain
belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók
döntéseit).
(7a) Ha az adózó a számviteli törvény szerinti beszámoló
letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettségét
az állami adóhatóság 174/A. § szerinti első felszólításában
szereplő határidőn belül nem teljesíti, az állami adóhatóság 1
millió forintig terjedő mulasztási bírságot állapít meg az
adózó terhére.
174/A. §871 (1) Az állami adóhatóság a számviteli törvény
szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt
határidő eredménytelen elteltét, illetve a céginformációs
szolgálat közzétételi költségtérítés teljesítésének
elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését követő 15 napon
belül 30 napos határidő tűzésével a 172. § (1) bekezdés e)
pontja szerinti mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja az
adózót a kötelezettség teljesítésére.
Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség
teljesítését nem pótolja, az állami adóhatóság a határidő
elteltét követő napon az adózó 60 napos határidő tűzésével a
172. § (7a) bekezdése szerinti mulasztási bírság kiszabása
mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség
teljesítésére. Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési,
illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban
szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adóhatóság
az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli és
erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti
és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.